Bankettszék – Hat probléma, amelyet meg kell oldani a Hotel Bútorgyár vezetésében

Az egyre élesebb piaci versenyben a kiterjedt gyárirányítás súlyosan helytelen volt. A gyárirányítás minősége közvetlenül befolyásolja a vállalkozások versenyképességét és életképességét a piacon, ezért a gyáraknak az alábbi hat problémával kell szembenézniük!1. A gyár érdekei szorosan összefüggenek az alkalmazottak érdekeivel

A költségmegtakarítás érdekében egyes kis- és közepes bútorgyárak a gyár érdekeit helyezik előtérbe. Kezelje a munkavállalók érdekeit, amennyire csak tudják. A munkakörnyezet rossz, az étel rossz, a megélhetés átlagos. Ha ilyen gyárról van szó, akkor a dolgozóknak megküzdő állapotban kell lenniük! Valójában a dolgozók érdekei a gyár érdekeinek forrása. Ha a munkavállalók érdekei nem biztosítottak, akkor a gyár hosszú távú érdekei alapvetően nem támogatottak. A gyárnak komolyan figyelembe kell vennie a dolgozók jövedelmi érdekeit, ésszerű bérrendszert kell kialakítania, elengedhetetlen a humanizált ösztönző mechanizmus. A dolgozók érdekeinek törődése nagyban javíthatja a gyár kohézióját. Hosszú távon, ha több beruházás történik a munkavállalók érdekében, a keletkező pozitív energia végül többszörös megtérülést eredményez a gyárban.

2. Ismerd meg az embereket, és légy jó a feladataikban

Minden bútorgyárnak rendelkeznie kell a "felelősség mindig nagyobb, mint a hatalom" koncepciójával. Sokan kérdezik: "milyen hatalmam van? Mit kaphatok?" az elején, majd kérdezd meg a "mit csináljak?" Az ilyen embereket a gyár ne jelölje ki semmilyen vezetői felelősséggel. Éppen ellenkezőleg, a "felelősség mindig nagyobb a hatalomnál" koncepcióval, amelyet a munkaszemléletben alkalmaznak, kezdeményezzenek a munka felelősségvállalására és törődjenek a gyár fejlődésével, keményen dolgozzanak, dolgozzanak keményen, egyesüljenek és együttműködjenek. . Az ilyen alkalmazottak képzését a gyár erősítse, és fontos feladatokkal bízza meg őket.

3. Tudásmenedzsment és vállalati kultúra

A kultúra a vállalkozás munkájában régóta felhalmozódott gyakorlat. Ez a gyárirányítás fejlesztése. A jó vállalati kultúra a forrása a gyár alapkompetenciájának kialakulásának. A gyár másoknál gyorsabban tanuló belső környezetének megteremtése, a fiatal munkavállalók gyors növekedésre való kinevelése, valamint a gyár számára folyamatosan magas színvonalú tartalékos erők létrehozása az alapvető módszerek a vállalkozás örökre legyőzhetetlenné tételére. Hogy az alkalmazottak minden nap jól étkezhessenek és nyugodtan aludhassanak, vagyis a gyár az alkalmazottakra gondol. Ugyanakkor a dolgozók a gyárra és a gyár kilátásaira is gondolnak. Ilyen módon miért nincsenek előnyei a bútoripari vállalkozásoknak? Miért aggódsz amiatt, hogy nem fejlődsz?

4. A gyári alapkompetencia kialakítása és fejlesztése

Minden bútorgyárnak megvannak a maga sajátosságai és előnyei. A versenyelőny megszerzése a mai piaci versenyben kihívást jelent a gyárvezetés számára. Általánosságban elmondható, hogy az alapkompetencia az erősségek fejlesztését és a gyengeségek leküzdését jelenti az eredeti szakértelem alapján, de ez nem elég, mert ezt a versenytársak könnyen megtehetik, ezért a problémát új szemszögből kell vizsgálnunk. Az alapkompetencia a tárgyi és immateriális erőforrások kombinációja. Ez egy intézményesült, egymásra épülő, innovatív és gyakorlati tudásrendszer. Egy sor tapasztalatot és tudást tartalmaz. A tárgyi erőforrásokat általában az emberi erőforrásokban, a termelési eszközökben, a bútorgyár gyártási folyamatában és munkakörnyezetében, míg az immateriális erőforrásokat a személyzet munkaminőségében, a vállalati kultúrában, a gyárrendszerben, a tapasztalati tudásban, a tudásmenedzsmentben és a gyár hírnevében fejezik ki.

5. A gyárirányítás szabványosítása

Az, hogy a bútorgyár bevezette-e a szabványosított rendszermenedzsmentet, az egyik feltétele annak mérésének, hogy egy gyár vezetése harci hatékonysággal, fenntarthatósággal és hatékonysággal rendelkezik-e. Nem szabad az alkalmazottakat megváltoztatnunk, és egy másik személyre szabott gyakorlatot bevezetnünk. A gyár sajátosságaitól függetlenül az alapirányítás változatlan marad, amit rendszerenként kell meghatározni, hogy mindenki konszenzusa kialakuljon. Ha ez nem történik meg, akkor hosszú távon a gyár vezetése instabil, alapvetően alacsony szinten lebeg és nehezen jut el új szintre. Ez általában a tökéletlen gyári rendszerben nyilvánul meg, a feladatot sokszor nehéz időben elvégezni, a probléma okát nehéz megtalálni, a bizottságot gyakran lökdösik, civakodnak. Érdemes megemlíteni, hogy a szabványosítás nem csak papíron készült dokumentum.

6. A gyári teljesítmény és az alkalmazottak teljesítményének értékelése

Ha a bútoripari vállalkozások teljesítményét nem lehet hatékonyan értékelni, akkor nehéz pontosan kideríteni, hol vannak a kulcsproblémák, és nehéz a következő lépésben elsajátítani a munka fókuszát. Hiányos adatokra, tapasztalatokra vagy érzésekre támaszkodva a gyár lassan fejlődik, és ugyanazt az életet éli. A tökéletes alkalmazotti teljesítményértékelési rendszer főként az eredmények megerősítésére, az erősségek továbbvitelére, a meglévő hiányosságok felkutatására és kijavítására, valamint azok határidőn belüli kijavítására irányuló tervek elkészítésére szolgál. Belőle nemcsak tehetségeket találhatunk és vállalati tartalékos erőket nevelhetünk, hanem megoldhatjuk azt a gyakori ésszerűtlen jelenséget is, hogy "amit megtehetsz, jobb, mint amit ki tudsz mondani".